Amit az Antwerpen ellen mutattak a játékosok, nem lehet annyival elintézni, hogy áááá, ez a meccs nem volt már sorsdöntő. Viszont nem szabad elfelejteni azt sem, amit az előző cikk alatt le is írtatok: nagyon kell a pénz. Minden egyes fillér… illetve cent. Itt 2,8 millió eurónak integethettünk, ahogy elvitorlázott a távozó hajóval. Azt is megtárgyaltátok, hogy játszunk mi 5 millió euróért is a Club Americával, ami ebben a kategóriában nem sokkal több, mint a 2,8 millió. Hát ennyire kell a pénz. Meg annyira, hogy az Almería elleni meccsre december 20-án kerül sor, mi pedig december 22-én már Amerikában játszunk, ami azt jelenti, hogy azonnal indulni kell. Ezért sem lehet azt mondani, hogy nem volt fontos a belgák elleni meccs. És Az Antwerpen eddig egyetlen pontot sem szerzett a Bajnokok Ligájában. Persze, hogy ezt ellenünk kellett megtennie. És még csak azt sem lehet mondani, hogy nem a gála állt ki a meccsen, mert a cserék után már szinte az első csapat „küzdött” a piros-fehérek ellen.
Ezt a fajta hozzáállást és teljesítményt sajnos nem egyetlen meccsen láttuk eddig. De ami még rosszabb, hogy ennek hatása tovább is gyűrűzik, ami hatással lesz a csapat megítélésére és a játékosok teljesítményére. Mert most már ilyen nyilatkozatokat hallunk: „Szeretném, ha a Barcelonát kapnánk a legjobb 16 között. Azért szeretném, mert még edzőként sosem kellett megmérkőznöm a Barcával, és nagyszerű élmény lenne”. Mondta Sarri, a Lazio főnöke. Kérdem én: ha viszont lehengereltük volna a csoportot, ha max. pontszámmal iszonyú pozitív gólkülönbséggel megyünk tovább toronymagasan, akkor is ezt mondta volna? Már nem félnek tőlünk egy ideje, de ez most még szembe tűnőbb lett. Régebben azt olvastam, talán amikor még olyan játékosok is bekerültek a csapatba, mint André Gomes vagy Mathieu hogy mintha arra bazírozna a csapat, hogy a nevéből megéljen (meg Messi játékából). Hogy tőlük félni kell. Akkor még volt X-faktor a csapatban, és képes volt a BL-ben is viszonylagosan helyt állni, vagyis nem kiesni a csoportból.
Xavi rekordot állított be. Ezt sajnos nem lehet elvitatni tőle. Ő lett legtöbb vereséget összehozó edző százalékban a Barca történetében (14 mérkőzésből 6 vereség). Az idei kiírásban a Sakhtar is elintézett minket. Xavinak meg kell győznie mindenkit, hogy ezen a szinten is tud teljesíteni a csapat, és ő is. Xavinak talán több bizonyítanivalója volt. Most megmutathatta volna egy szerencsés sorsolás nyomán, hogy megállja a helyét a csapat, és hogy Európa élvonalába akar ismét kerülni. Itt lehet böngészgetni a statokat.
Az biztos, hogy Xavi, életkorából adódóan is, még tanulja a szakmát. Nyilatkozataiban legtöbbször önkritikát gyakorol, elmondja, hogy jobban kell teljesítenie a csapatnak, de vajon képes lesz-e ezt a csapatot felrázni, mert a Barca egy olyan intézmény, aminek folyamatosan kell fejlődnie, és Xavinak mélyen magába kell néznie és feltenni a kérdést: Van, amit esetleg jobban csinálhatnék? Mi múlik rajtam?” Luis Enrique szolgálhat talán a legjobb példával. Amikor a spanyol szakember a klub élére állt 2015-ben a dolgok nem álltak éppen jól. A Real Sociedad elleni Anoetában rendezett meccsen például mindenkivel összeveszett az öltözőben, így a munkája is veszélybe került. Messit padoztatta a félidőig az 1-0 arányban elvesztett mérkőzésen. Korábban Messi kapott két nap külön szabadságot, és mikor visszatért az argentin úgy érezte, hogy a spanyol tréner hidegen viselkedik vele szemben. A Sociedad elleni meccs után Messi több edzést is kihagyott gyomorproblémákra hivatkozva. De emlékezhetünk a Neymarral kapcsolatban felmerülő problémákra is, amikor lenyilatkozta, hogy Neymar viselkedése gondot jelent a klub számára. Igaz: utána pedig megnyerték a BL-t (is). Aztán Lucho beismerte, hogy alkalmazkodnia kell. Nem veszhet össze mindenkivel.
Xavival is ez a helyzet: fel kell ismernie, hogy valami nagyon nem stimmel. Ha ez nem megy, akkor nincs segítség. Éppen ezért is hihető, hogy az igazgatóság egyes tagjaiban kételyek merültek fel Xavival kapcsolatban a nemzetközi szünet előtt, amik vissza is tértek a Girona elleni vereséget követően. Mindez természetesen csak diszkréten merült fel. Nem nyilvános megbeszélésen meg is tárgyalták az ügyet, de azt a döntést hozták, hogy nem beszélnek Xaviról a nyilvánosság előtt.
Nem arról van szó, hogy nem sikerülhet félre egy meccs, hogy nem születhet olyan eredmény, ami elszomorítja a szurkolókat. De itt már sajnos arról van szó, hogy a hibákat, a rossz teljesítményt folyton-folyvást megismétli a csapat. Hányszor hallottuk az idén, hogy változásra van szükség? Többször is, mint kellene. De arra utaló jeleket is kellene már látnunk, hogy valamilyen munka folyik a háttérben. De a régi ismerős hibák, ugyanaz a nézhetetlen játék nem erre utal.
Arra utaló hírek is napvilágot láttak, hogy Deco és Xavi viszonya is tönkrement. Amikor Deco megérkezett a klubhoz, elkezdett terjedni, hogy Xavi korábbi befolyását megnyirbálta a vezetés. Amikor megkezdte a munkát, szinte mindent megkapott. Teljesen szabad kezet. Aztán jött Deco, aki Laporta embere, ő nevezte ki a posztra.
Egy konkrét eset: a Royal Antwerp elleni Bajnokok Ligája-csoportmeccs előtt Xavi úgy döntött, hogy négy kulcsjátékosát pihenteti. Egy nappal a mérkőzés előtt azonban Ronald Araujo, Robert Lewandowski és Ilkay Gündogan is visszakerült a keretbe. Ehhez Joan Laporta ragaszkodott, aki arra kérte a vezetőedzőt, hogy elővigyázatosságból vigye ki ezeket a játékosokat is.
„A keretlistát az elnökkel, Decóval és a játékosokkal is egyeztettük” - mondta Xavi az utazó csapatról.
A fenti kijelentésre reagálva Deco tagadta ezt, mondván, hogy a játékosok kiválasztása kizárólag a vezetőedzőn múlik, és az elnökséggel nem egyeztettek semmit.
Ez persze lehet pletyka is. No, nem a nyilatkozatok, csak az azokból levont következtetések, mint ahogy az is valószínűleg pletyka, hogy Deco felhívta Frenkie de Jongot, aki betegségre hivatkozva nem ment Belgiumba, és azzal vádolta meg, hogy csak színlel, orvosi igazolást követelve tőle.
Az viszont tény, hogy Laporta az Antwerpen elleni meccs után bement az öltözőbe. Viszont nem számon kérni, hanem biztatni a csapatot. Egy kicsit javítani a csendes, szomorú hangulatot, ami állítólag a szobában uralkodott. Laporta az egyetlen, aki kitart Xavi mellett, aki azt is nyilatkozta valahol, hogy ha nem nyerték volna meg a bajnokságot és a kupát tavaly, akkor már rég nem lenne itt. Hogy ezt arra értette-e, hogy kitették volna, vagy ő maga állt volna-e fel, azt nem tudni, viszont azt is nyilatkozta az Antwerpen elleni meccs után, hogy: „Minden meg fog változni azzal, hogy szombaton nyerünk a Valencia ellen. A rossz érzések talán kívülről láthatóak, (a médiában például) de bent nincs semmi. Ha a helyzetet a klubon belülről szemléljük, jól vagyunk, nincs baj.”
Úgy legyen! Visca El Barça!
Forrás: ESPN FC, Talk FCB, BlaugranaPlanet, sport.es, barcauniversal
